Vannak alapvető szabályok, melyeket követni kell a szigetelés során azért, hogy a minősége megfelelő, a tartóssága pedig hosszútávú legyen.

Ügyelni kell arra, hogy 5 Cº alatt és 30 Cº fölött ne szigeteljünk, mert 5Cº alatt a ragasztó és a tapasz kötése az éjszakai fagyok miatt károsodhat! 30 Cº fölött a hirtelen száradás miatt a vakolat megrepedezhet.

A szakemberek azért javasolják, hogy tavasszal és ősszel kezdjünk bele a homlokzati felújításába mert akkor az időjárás okozta kellemetlenségeket elkerülhetjük.

Most bemutatjuk nektek a lépéseket, illetve, hogy mikre kell figyelni a szigetelésnél és miért jó, ha van.

Először is beszélünk kell az EPS és XPS különbségről.

Az EPS (expandált polisztirol) nyílt cellaszerkezetű lap. Jellemzője, hogy jó hőszigetelő képességű, viszont a nedvességtűrő képessége nem túl jó. Az EPS lapokat a ház homlokzatához szokták rögzíteni (H80: piros csíkkal jelölik), a lépésálló fajtája alkalmas a padlóban a beton alatti szigetelésre (N100: sárga csíkkal jelölik), illetve ettől nagyobb terhelés esetén alkalmas garázsok, lapostetők vízszintes szigetelésére (N150: fekete csíkkal jelölik). A grafitos EPS-ek 20%-al jobb hővezető képességűek, és nagyjából ennyivel kerülnek többe.

Az XPS (extrudált polisztirol) zárt cellaszerkezetű. Vízfelvétele minimális, nyomószilárdsága többszöröse, mint az EPS lapoknak, ezért elsősorban a lábazatok, pincék, fordított rétegű lapostetők és ipari padlók szigetelésénél szokták használni. Ezek a lapok rendszerint színesek.

A szigetelés szakszerű elkészítéséhez szükséges kiegészítők: lábazati sín, dübel, üvegszövet háló, élvédők, ragasztó, ezen felül a dekoratív felülethez pedig: homlokzati és lábazati díszitő vakolat.

Most nézzük lépésről, lépésről a szigetelést.

Először megtisztítjuk a fogadó felületet a szennyeződésektől és kijavítjuk a súlyos hibákat. Fontos, hogy az alapfelület tiszta, száraz, egyenletes, hézag- és porlásmentes legyen!

Következő lépésként felrakjuk a lábazati - más néven indító - sínt. A rögzítés úgy történik, hogy a beton vagy téglafalban vízszintesen 50-80 centinkként lyukakat fúrunk majd beütő dübelekkel rögzítjük. Fontos: a lábazati sín szélessége akkora legyen, mint a szigetelés vastagsága! Toldóelemmel összeköthetjük a síneket és a hézagkitöltővel elháríthatjuk a fal egyenlenségéből adódó különbségeket.

Hőszigetelő lapok felragasztása a felületre: Alkalmazhatjuk a perem-pont módszert. Ekkor a lap szélét 5-6 centi ragasztó csíkkal bekenjünk, illetve a tábla közepén 3 pogácsát rakunk. A másik megoldás, hogy a tábla teljes terjedelmét bekenjük ragasztóval. Nagyon fontos, hogy a lapok közötti fugába nem kerülhet ragasztó, mert hőhíd alakul ki!!!

Következő lépés a dübelezés. A dübeleket olyan helyre rakjuk, ahol a tábla alatt van ragasztó. Azért szükséges mert, így elkerüljük a „matrac” effektust, ami a vakolat megrepedezéséhez vezet és jobban ellenáll a szél szívóerejének. Abban az esetben, ha a ragasztó elengedi a lapot ettől a dübel még tartja. Típusai szerint lehet műanyag vagy fém szeggel, „süllyesztett” pogácsás vagy „süllyesztett” önmetsző. Dübelezés után a ragasztóba ágyazva felhelyezzük az élvédőket.

Felhordjuk a rendszerragasztót, amibe beleillesztjük az üvegszövetet 10-10 centi átfedéssel. Ügyeljünk arra, hogy a nyílászárók sarkainál erősítsük meg egy 45º-ban felragasztott újabb üvegszövet darabbal.

Ezután simára gletteljük a rendszerragasztót majd hagyjuk megkötni.

Színezővakolatok felhordása előtt az alapfelületek nedvszívó képességének csökkentésére és kiegyenlítésére, valamint a tapadás javítására vakolatalapozót használjunk!

Végső lépésként jön a dekoratív színvakolat felhordása. A színező vakolat kötőanyaga általában a diszperziós, szilikon és szilikát alapú bázisok. 1 m² felületre 0,2 kg színt kell felvinni.  

A színező vakolat fajtáji lehetnek kapart (gördülő szemcse nélküli), dörzsölt (gördülő szemcsés), illetve lábazati műgyantás (ezt hívják lábazati gyöngynek).

A következő blogbejegyzésben a nagyon népszerű gipszkartonozásról lesz szó.